„Van rá reális esély, hogy a pártok egyezségre jussanak a jogszabály-módosításról, mivel ha minden marad a régiben, nagyon nehéz lesz megmagyarázni a választóknak a választásokat követően, hogy azok a jelentések, amelyek ismét csupán 386 millióról szólnak, megfelelnek a valóságnak”.

Fenti nyilatkozatot a tiszta közviszonyokért küzdő „civil duó” egyik tagjának vezetője még október 8-án tette, mikor a Transparency International (TI) a szakma, és elvben a politika számára is elfogadható kampányfinanszírozási törvényjavaslatát bemutatta.

Tegnapra aztán kiderült, megállapodásról szó sem lehet. A Fidesz ugyanis addig „szőrözött” a javaslattal, míg a jogvédők úgy döntöttek: köszönik szépen, ebből a továbbiakban nem kérnek.

A magányos harcos

Mint Alexa Noémi, a TI magyarországi igazgatója a HírExtrának elmondta, az MSZP, az SZDSZ és az MDF ígéretet tett, hogy úgy ahogy van, megszavazzák a javaslatot. Egyedül a Fidesznek voltak fenntartásai, elsősorban az egy jelöltre jutó költséghatárra, valamint a kampány időtartamára vonatkozóan.

A TI igazgatója állítja: az egyeztetések végéig várták az ellenzéki párt ötleteit. Végül egy másik törvénytervezet formájában megkapták, ám a Fidesz javaslatai alapjaiban térnek el a civilekétől. A TI és a Freedom ezek után döntött úgy: semmi értelme újrakezdeni az egyeztetéseket, mivel esély sincs arra, hogy az övékkel összefésülve az Országgyűlés még ebben az ülésszakban szavazhat a 2/3-os többséget igénylő törvényről.

A jogvédők, illetve a pártok közötti háttéregyeztetések ugyanakkor hosszú hónapok óta tartottak, így felmerül a kérdés: korábban nem lehetett tudni, hogy a Fidesz egész másként képzeli el a kampányfinanszírozásról szóló jogszabályt?

Mint kiderült, a civilek tisztában voltak vele, hogy a Fidesz például jóval rövidebb, (mindössze 30 napos) kampányidőszakban gondolkozik, ám remélték, hogy sikerül ésszerű, szakmailag is védhető megállapodást kötniük. Javasolták például, hogy egyezzenek ki 45 napban, mivel ők a 60 napig tartó ciklust támogatják. A Fidesz ragaszkodott az egy hónaphoz.

Nem sikerült dűlőre jutni az ellenzéki párttal az egy képviselőjelöltre legálisan és átláthatóan költhető summáról sem. A civilek a többi párttal együtt azon voltak, hogy az összeg a mostani egymillió forintról emelkedjen öt millióra, de annak sorsa egy minden pénzmozgást jegyző kampányszámla bevezetésével kristálytisztán követhető legyen.

A Fidesz nem tágított a mellől, hogy olcsó és rövid kampányt akar, ezért mindvégig kitartott az egymilliós limitnél, ám a többiekkel együtt a kampányszámla intézményét is támogatta.

Ha ez így valósulna meg, egyáltalán nem lehetne a médiában hirdetni, ez viszont kérdésessé tenné, hogy mindössze egy hónap alatt hogyan jutna el a választókhoz a kisebb pártok üzenete, amelyek nem rendelkeznek kiterjedt aktivista-hálózattal. Korlátozódna az esélyegyenlőség elve – mondta Alexa Noémi.

A Fidesz csak a lényegre nem ad választ

A jó kampányfinanszírozási törvény kritériumai tehát a következők: olcsóság, átláthatóság, számon kérhetőség, esélyegyenlőség. A TI vezetője szerint ezekre a dilemmákra a Fidesz javaslatai nem adnak választ.

Annál többet egy civil szervezet nem tehet, minthogy megírja a jogalkotó helyett a jogszabályt – véli Alexa Noémi. Mi letettünk valamit az asztalra, amivel kapcsolatban szakmai kritika nem fogalmazódott meg. Azután álltunk fel, miután világossá vált: a szakmai vitát nincs értelme folytatni, a politikaiba pedig nem szeretnénk belemenni – összegezte a történteket a HírExtrának.

A Fidesznek – jószerivel az összes közvélemény kutató műhely szerint – jó esélye van arra, hogy a tavaszi országgyűlési választások után kétharmados többségre tegyen szert a magyar törvényhozásban. Az ellenzéki erő rugalmatlan álláspontjának több oka lehet. Ezek közül az egyik, hogy a párt vezetősége úgy ítéli, felesleges kompromisszumokat kötnie most, ha kevesebb mint fél év múlva egyedül mondhatja meg, mi álljon a kampányfinanszírozási törvényben. Indíték lehet továbbá a Fidesz számára, hogy az MSZP-vel, illetve az SZDSZ-el való egyetértés még úgy sem fér bele a jelenlegi elutasító stratégiába, hogy a mostani ügyben formálisan nem a baloldallal, illetve a liberálisokkal, hanem két civil szervezettel kellene közös nevezőre jutnia. N.A.